A letöltéshez regisztráció szükséges!

Hírek - Szemezgetés

Friss, finom a lángos! - hallani a vásári hangszórókból, mire az árusok egy része eltûnik, a másik fele pedig buzgón számlát kezd osztogatni: mindennapos, ismerõs jelenet ez a külvárosi piacokon ellenõrzést végzõ vámosoknak és adóellenõröknek. Bár lebukó zugkereskedõk ilyenkor is szép számmal akadnak, a többség azonban az ellenõrök közeledtével hátrahagyja üzletét, és kereket old. Ha ugyanis a féllegálisan vagy teljesen feketén mûködõ kereskedõt a hatóságok nem tudják tetten érni, késõbb már lehetetlen bebizonyítani, hogy õ árusított a hátrahagyott bódéban, az ellenõrök pedig ilyenkor legfeljebb udvariassági látogatást tehetnek a piacot üzemeltetõ vállalkozásnál, mert a jelenleg hatályos jogszabályok szerint nem kötelessége számon tartani, kitõl kapta a bérleti díjat.

Ezen is változtatna a vásárokról és piacokról szóló új rendelet, amelyrõl egy nagyobb, a kereskedelmi tevékenység kifehérítését szolgáló jogszabálycsomag keretében rövidesen dönthet a kormány. A tervezet szerint a jövõben a vásár vagy piac fenntartójának jól látható sorszámmal kell ellátnia az elárusítási helyeket, a bérlõkrõl pedig naprakész nyilvántartást kell vezetnie, és azt a hatóságok rendelkezésére kell bocsátania. Úgy tudni, a módosításokat az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) és a vám- és pénzügyõrség egyaránt kezdeményezte. Kondorosi Ferenc kormánybiztos szerint a hatékonyabb ellenõrzés eredményeként könnyebb lesz kiszûrni a bizonytalan eredetû, vásárlókra veszélyes árut is a forgalomból. Bár a javaslatban nincs kifejezetten benne, hogy mi történik akkor, ha a piacfenntartó nem tartja be a nyilvántartási kötelezettségeit, Kondorosi Ferenc leszögezte: az egyéb, piacfelügyeleti jogszabályok alapján az ilyen fenntartóval szemben is eljárhatnak a hatóságok.

A távol-keleti piacok megítélése korántsem olyan egységes, mint ahogy azt az ottani adóelkerülés és a fogyasztóvédelmi panaszok magas szintje sejtetné. Korábban ellenzéki és kormányoldalról is elhangoztak olyan felvetések, miszerint ezen piacok fenntartása egyfajta szociális kérdés - más szóval a kispénzû vásárló menedéke. Az OKSZ szerint a valóság ennél sokkal prózaibb. A szabadtéri piacok százmilliós forgalmának döntõ része nagykereskedelmi tevékenységbõl fakad: lényegében a leginkább a Távol-Keletrõl érkezõ csempészáru fõ magyarországi elosztóhelyei, ahonnan az áruk a többé-kevésbé legális butikokba kerülnek. A piacokról inkább csak sejtések, mint becslések vannak. A kiskereskedelem szempontjából a legnagyobb tétel a textiláru, ahol egyes vélekedések szerint a feketetermék aránya elérheti a legális termékek forgalmát is.

forrás: sorszámozott kínai piacok

 

< Előző		Következő >