szombat november 01 , 2014
Text Size
   
Jegyzetek : 740 Összes letöltés : 90425

Huszonnégy órás körforgásban az IT

Hírek - Szemezgetés

Egy nonstop üzemû országos kiskereskedelmi áruházláncnál nem egyszerû dolog létrehozni és üzemeltetni egy már a feladatok bonyolultságánál fogva is sokrétû informatikai rendszert. Az már csak hab a tortán, hogy bizonyos folyamatokból eltûnt a papír.

 

A Tesco hipermarketjeinek nagy ré­sze 7X24 órában tart nyitva, tehát folyamatosan a vásárlók rendelke­zésére áll. Ez annyit jelent, hogy az áru­ellátó rendszereknek szünet nélkül kell mûködniük. Ez a követelmény megle­hetõsen nagy feladat elé állítja az üze­meltetõket, mivel a szükséges rendszer­és adatfrissítéseket éles mûködés közben kell elvégezni.

Egy áruházlánc folyamatos mûködé­sét mindenre kiterjedõ logisztikai rend­szernek is támogatnia kell, s ebben kulcs­fontosságú a központi raktárkészlet ke­zelése.

A hatékonyságot itt is átfogó informa­tikai támogatás biztosítja, csakúgy, mint a Tesco-benzinkutak és az áruházak üzeme­lésének összehangolását - vezeti fel a té­mát Dolmányos Gábor, a Tesco Global Zrt. informatikai és logisztikai igazgatója.

Tükröm, tükröm...

Az áruházak 24 órás nyitva tartása miatt a raktáraknak folyamatos ellátást kell biz­tosítaniuk, ráadásul a benzinkutak még a nemzeti ünnepeken sem zárnak be. Így, eltérõen más iparágtól, az adatfel­dolgozást, a készletek és árak frissíté­sét stb. a Tescónál értelemszerûen mû­ködés közben végzik el. Mindez nem­csak a kasszák, az alkalmazások, hanem a háttér-infrastruktúra megállás nélküli mûködését, s így az üzemeltetõ partne­rek 24 órás rendelkezésre állását is meg­követeli.

Az áruházaknak tehát a kasszák mû­ködése közben kell megcsinálniuk a na­pi zárást, s ehhez a feladathoz igazították IT-.architektúráju­kat is - anélkül, hogy párhu­zamos rendszert hoztak volna létre. A zárás pillanatában (éj­félkor) a rendszer jelzi a tranz­akciók feldolgozásának kezdetét a pénztárosnak, a kasszák pedig kicsit lelassulnak ám ez a vásárlók számára alig észrevehetõ. A jelenséget mind­azonáltal a Tesco megfelelõ számú kassza nyitva tartásával kompenzálja. Az sem kis fel­adat, hogy a raktárakban lel­tárt készítsenek az áruk folya­matos áramlása közepette.

A kasszák értelemszerûen nem egyszerû PC-k, hanem komoly, processzorban, memó­riában - tehát feldolgozási    kapacitásban - és adattárolásban  megerõsített berendezések, hiszen adott pillanatban egyszerre két tevékenysé­get kell végezniük. Az architektúra töb­bi elemének pedig úgy oldották meg a redundanciáját, hogy decentralizált rendszert építettek fel. Létezik egy bolti készletgazdálkodási rendszer, s mûködik egy központi készletgazdálkodási rend­szer is. A központi rendszerben minden egyes áruháznak van tükörképe, amely­lyel nap végén a bolti rendszer kötegelt feldolgozással szinkronizál, majd ez a tü­körkép bekerül a fõ központi rendszer­be.

A Tesco kisebb boltjaiban nincs is he­lyi készletgazdálkodási rendszer, a kasz­szák közvetlenül a tükörképnek küldik az adatokat. A benzinkutak eltérõ szabá­lyok szerint mûködõ kasszái a bolti kész­letgazdálkodási rendszerrel állnak össze­köttetésben, így annak két kasszarend­szert kell kezelnie.

Papír nélküli raktárak

  A jelentõs informatikai beruházások ré­vén a Tesco elérte, hogy raktárainak üze­meltetéséhez - beleértve a herceghalmi központi raktárt is - nincs szükség pa­pírra. Az áruátvétel, a komissiózás (az áru bizonyos szempontok szerinti szortírozása), a rakodás stb. mind rádiófrek­venciás (RF) vonalkódolvasók segítségé­vel történik.

További példa az informatikával el­ért hatékonyságnövekedésre, hogy amíg a 44 ezer négyzetméteres herceghalmi raktár 34 ezer négyzetméteres részén ha­gyományos - bár RF alapú - komissiózó el_járással 8 ezer cikket kezelnek, addig a maradék 10 ezer négyzetméteren eg}­automata komissiózó gép 20 ezer ter­mékkel „bánik el" - ugyanakkora költ­séggel. A megtakarítás emberben, érték­csökkenésben, karton- és készlettartási költségben és finanszírozásban, világítás­ban stb. jelentkezik.

fontos, hogy a megfelelõ termék kerüljön rá, figyelembe véve a méret- és súlyhatárokat. Ezért a raktárosoknak szo­rosan együtt kell mûködniük a kereske­delmi osztállyal, hogy minél több termék férjen bele ebbe a keresztmetszetbe, úgy, hogy se túlkészletezés, se készlethiány ne következzen be az áruházakban.

Szoros kapcsolatban

A bolti és a központi raktárnak termé­szetesen szoros kapcsolatban kell állnia egymással. Záráskor a nap végi készlete­ket a bolti készletgazdálkodási rendszer­ben szinkronizálják az eladásokkal, majd ez a rendszer is szinkronizálja magát a központi készletgazdálkodási rendszer­rel. Mindezek alapján reggel 6-kor az egyes áruházak rendelési javaslatot kap­nak, amelyet természetesen módosíthat­nak. A tényleges igényeket aztán elküdik a központba, ahol a központi készlet­gazdálkodás ezt szállítónként vagy raktá­ri szekciónként összerakja egyetlen nagy rendelésbe. Ez áttöltõdik a különbözõ raktárak raktári rendszerébe, illetve el­megy a szállítóknak.

Ebbõl következik, hogy a beszállító­nak elektronikusan kell rákapcsolódnia a Tesco rendszerére. Ez történhet EDI, XML vagy webes kapcsolódással, ami ki­sebb cégeknek is lehetõvé teszi a beszál­lítói kapcsolatok kiépítését különösebb beruházás nélkül.

A szállítók nemcsak a rendeléseket kapják így meg, hanem készletinformá­ciókat is a fogyásról. A Tesco készen áll arra is, hogy elektronikus számlát bo­csásson ki, amint ezt a hatóság lehetõvé teszi. A már tesztfázisban lévõ e-számlá­zási rendszer kiegészül elektronikus ar­chiválással is.

 

Szerzõ: Mártonffy Attila

www.it-business.hu 

 


Bejelentkezés

Felhasználók

Összes regisztrált tag: : 9477
Utolsó tag: danielviktor
Ebből online: 0
Ma regisztrált : 0 felhasználó
Héten regisztrált : 8 felhasználó
Hónapban regisztrált : 0 felhasználó

Szavazások

Mi legyen még?