szombat január 19 , 2019
Text Size
   
Jegyzetek : 740 Összes letöltés : 94129

Szakképzettségben elvárt kompetenciák

Hírek - Szemezgetés

a mûszaki menedzser képzés vállalatirányítás szakirányon a Budapesti Mûszaki Fõiskolán.

Bevezetés

 

A dolgozat azt kívánja bemutatni, hogy a Mûszaki Menedzser (Gazdálkodási Mérnök) felsõfokú szakképesítés milyen tudás, ismeret, képesség, kézség ismereteket foglal magában, ezek a munkaerõpiacon milyen elvárásoknak felelnek meg, illetve a nyújtott oktatás mennyire alapozza meg ezen elvárások teljesítését. Bemutatja konkrétan a vállalatirányítási szakirány kompetenciáit. A Budapesti Mûszaki Fõiskolán mûködõ oktatásról szeretnék néhány szót szólni, menyire ítélem meg hasznosnak, és késõbbiekben alkalmazhatónak a tanult szakmai illetve lexikális tananyagot. Hogyan látom hallgató szemmel az oktatás minõségét és napra készségét. Milyen ötleteim lennének a hatékonyabb felkészítésre, és miben látok hiányosságokat. Egyéni megítélésem a szakma iránti keresletrõl, illetve az elhelyezkedési lehetõségekrõl.

Ma évente kb. 6000 mûszaki végzettségû hallgató kerül ki a fõiskolákról , egyetemekrõl. Ez a szám Romániában pl. csak az informatikai végzettségû hallgatókat fedi le. A mûszaki felsõfokú ismeretekkel rendelkezõk száma Magyarországon igen alacsony, tulajdonképpen hiányként jelentkezik a munkaerõ piacon. Fontos olyan szakemberek képzése, akik megfelelõ gazdasági alapokra támaszkodva, mûszaki alapismeretekkel rendelkezve tudnak átlátni termelési folyamatokat, és alapvetõ irányítási feladatokat.

Ehhez nélkülözhetetlen a mûszaki és a gazdasági alapképzés, illetve mivel menedzsment feladatokat is ellát, az alapvetõ humán és kommunikációs ismeretek.

 

Elvárások:

A Keleti Károly Gazdasági Karon mûszaki menedzser, valamint gazdálkodási és menedzsment szakokon folyik az oktatás. A karon végzett mûszaki menedzserekkel szemben a munkaerõpiacon a következõek az  elvárások: gazdasági és vezetési, valamint informatikai ismertekkel rendelkezve képesek legyenek vállalkozások, vállalatok, gazdasági szervezetek irányítási feladatainak ellátására, termelési folyamatok, minõségirányítási és mûszaki szolgáltatások elõkészítési, üzemeltetési és irányítási, tervezési és fejlesztési feladatainak megoldására, vállalatirányítási szakirányon a vállalatok belsõ folyamatainak tervezésére, amelyeket ma már többnyire egy integrált vállalatirányítási rendszer segítségével kezelnek. A vállalatirányítási rendszerek felépítése, a rendszer kiválasztása, bevezetése és üzemeltetése óriási kihívást jelent a befogadó szervezetnek, amelyre általában nincs képzett szakember.

Ezen a szakon illetve szakirányokon végzettek keresettek a munkaerõpiacon, mert kevés az olyan diplomás, aki több területen is, úgymint pénzügyi, mûszaki, illetve humán területen átfogó szakmai ismeretekkel rendelkezik. Innen a szakma nehézsége, hogy kevés olyan ember van akinek egyidejûleg humán illetve reál képességei is erõsek.

Jó a  gondolat, mely megfogalmazta ezen hiány pótlását, az igény magas erre.

Úgy gondolom a szakirányok tantervei pontosan tükrözik azt az elvárást, amelyet ez a szakma megkövetel. A közgazdasági illetve matematika tantárgyakból a színvonal erõs felsõfokú, a szigorlatok anyaga talán túlzottan is magas, a gazdasági szaknak megfelelõen. A mûszaki tantárgyak alapozó jellegûek, elégségesek menedzser számára. Az információs és informatikai tantárgyak alulkvalifikáltak, tanmeneteik igénytelenek, és elavultak. A kommunikációs, és humán tantárgyak jól felépítettek, megfelelõ ismeretanyagot szolgáltatnak. A szakirányhoz tartozó tárgyak ismeretanyaga kevés és nem naprakész.

Viszont semmiképp nem versenyképes az oktatás minõsége, a valóság már nem garantálja az adott tantárgyak mögött lévõ megfelelõ képzettséget.

 

 

 

Az oktatási metodológiák, problémák felvetése:

A jelenlegi oktatás rendszer lexikális tudás megszerzését tûzi ki célul, a gondolkodás, a csoportmunka, az elemzés helyett. Az elõadások nagy részén tananyag ismertetés folyik. Vannak olyan elõadók, akik nemcsak jegyzetet nem adnak, de az elõadáson a hallgatókat a táblára, fóliára írt anyag másolására kényszerítik. Nem interaktív, a gondolkodást segítõ párbeszéd, hanem gondolkodást nem igénylõ másolási munka folyik. A felmérések szerint, illetve a fõiskola részérõl elvárás szerint, minden hallgató rendelkezik számítógéppel, illetve internetes, számítógépes hozzáféréssel. A Neptun rendszer is ezen keresztül érhetõ el. Ha az elõadók az anyagot visszatartják, nem teszik publikussá - akkor a diákok órán csak ennek másolását folytatják - a hozzáférhetõség szerintük egyúttal feleslegessé tenné a tanórára járást is. Másik eszköz az elõadók kezében a túlzott idõközi tananyag visszakérés (ZH), melyben a való élettõl idegen környezetben segédeszközök nélkül kérnek képletek leírását, definíciókat. Ez összhangban van az alacsony hozzáadott értékû oktatási színvonallal.

Az elõadók egy része régen nem ismeri a valós üzleti folyamatokat, teljesen elszakadt azoktól. A lexikális tudás erõltetése elkedvetleníti a diákokat, így vagy csak a különlegesen tehetséges, vagy a nagyon szorgalmas ellenben önálló gondolkodást nem alkalmazó diákok kezébe ad diplomát.

A nem naprakész tudás erõltetése a munkaerõ piacon a kezdõ diplomásokat hátrányba hozza, hiszen tudásuk nem több mint az öt évvel azelõtt végzettekké, és tapasztalat hiányában csak a vállalati ranglétra legalsó szintjén tudnak kezdeni. Tudásuk az eltöltött egyetemi-fõiskolai idõvel nem arányos, leszakadó. Ezért a vállalat számára nem az innovációt az új tudás eszközeit hozzák, hanem egy rizikós, és mindenképpen fejlesztendõ erõforrásként jelennek meg a munkaerõpiacon.

A piacképes vállalatirányítási szakembertõl követelmény a naprakész informatikai rendszerek ismerete, aktuális számítástechnikai szoftverek ismerete. Az informatika I. illetve II. tantárgyak, illetve egyéb olyan tantárgyak oktatása, amelyek számítógépes labormunkát követelnek, elavult rendszeren történnek, öt –tíz évvel ezelõtti szoftvereket és hardvereket használva, mellyel a végzõs diák, a piacon már nem is találkozik. Viszont a fõiskolán már modern számítógépes rendszerek kerültek több telephelyen bevezetésre.

Bizonyos tantárgyak oktatásában erõteljesen a lexikális ismeretek átadásán munkálkodik az adott oktató, a gyakorlatokat sem használja fel az életbõl vett szituációk gyakorlását. A hallgatókat nem kényszeríti ez gondolkodásra, ötleteik kinyilatkoztatására.

A gazdasági tantárgyak azok, amelyen belül természetesen szükséges az elméleti tananyag elsajátítása, de emellett nagyon fontos szerep kellene hogy jusson az egyéni ötlettel gazdagított produktum elõállításra is, mint például egy termék bevezetésének ötlete, vagy egy vállalkozás üzleti tervének elkészítése, illetve sikertörténetek elemzése pénzügyi, szakmai szempontból.

 

Ötletek a változtatásra:

Alapvetõ igényként merül fel, hogy év elején kerüljön fel minden tananyag az internetre, az elvárt követelményrendszerrel együtt, amely hozzáférhetõ lenne minden hallgató számára. Évente a tananyag 20 %-a új, az adott társadalmi és gazdasági, illetve technológiai újításokat kövesse. Maximum 1 zh megíratása tantárgyanként, 2. zh helyett több kutatómunka. Egyéni illetve csoportos nagyobb feladat, amely a team munkát segíti, a gondolkodást megköveteli. Legyen egyéni elõadás, és egymás értékelése, mely által a prezentációs, és kommunikációs készség fejlesztésre kerül. Minden tárgyból legalább egy-két elõadást az iparágból külsõ elõadó, szakember tartson, mely életbõl vett aktualitásokat tartalmaz. A vállalat pedig cserébe témafeldolgozást kérhetne, vagy felmérést készítettne a diákokkal, amely segíti kölcsönösen a vállalkozást is, és a hallgató fejlõdését is. Így a hallgatók is képet kapnának a vállalatokról, illetve a piaccal kapcsolatba kerülnének, a vállalkozások pedig szívesebben keresnének munkaerõt az adott hallgatók közül. A hallgatóknak legalább egy gazdasági illetve menedzsment típusú könyvet kötelezõ legyen elolvasni, mely top témát tartalmaz, és azzal kapcsolatban referendumot készítsenek.  A vállalatirányítási rendszerek terén naprakész információk átadása történjen meg a hallgatók számára. A legaktuálisabb szoftverek használatának, és moduljainak mélyebb ismerete lenne szükséges a versenyképesség megõrzéséhez.

 

Pozitív tapasztalataim:

 

Azokkal a tantárgyakkal kapcsolatban éltem meg pozitív tapasztalatokat, amelyeknél elõadások megtartását követelték meg, illetve csoportmunkát kértek a hallgatóktól,vagy otthoni házi dolgozatok elkészítése volt a vizsgára bocsátás egyik feltétele.

Pénzügy tantárgyból a lexikális tananyag zh-kban számonkérésre került, viszont a gyakorlatokon a pénzügyi piaci élet aktualitásairól beszélgetünk általában. Elõadást tartott mindenki a témához kapcsolódóan, a hallgatók aktívan vettek részt ezek alatt, érdeklõdve néztek utána az aktualitásoknak.

Környezetgazdálkodás tantárgyból a fõiskolára kerülõknek elõször kellett prezentációt tartaniuk, amely segítséget nyújtott abban, hogyan tegyük ezt a jövõben is.

Vezetés-szervezés tárgyból nagyon hasznosnak és érdekesnek ítéltem meg különbözõ tesztek kitöltését.

Üzleti-kommunikáció órán szituációs gyakorlatokon keresztül folyt a tárgyalási technika fejlesztése.

A beadandó házi dolgozatok megkövetelése összeszedett gondolkodást, kutatómunkát, tájékozódást igényelnek, fejleszti a rendszerben való gondolkodást, úgy érzem ezek fejlesztõleg hatottak.

 

 

Következtetések:

 

Véleményem szerint erre a szakra, szakirányra a kereslet a munkaerõpiacon magas. Az összeállított tanterv megfelel a szakmai elvárásoknak. A tantárgyi követelmények magasak, a színvonal magas lehetne. Úgy érzem a minõségi oktatásnak a feltételei adottak lennének. A megfelelõ mérési rendszer, mellyel az oktatók munkáját és az oktatás minõségét mérnék, a felmerülõ problémákat részben orvosolná, a képzés színvonalát emelné. A fizikai adottságok kihasználtságát - úgymint a számítástechnikai laborok - a vezetés oldhatná meg.


Bejelentkezés

Felhasználók

Összes regisztrált tag: : 10324
Utolsó tag: svdori
Ebből online: 0
Ma regisztrált : 0 felhasználó
Héten regisztrált : 0 felhasználó
Hónapban regisztrált : 0 felhasználó

Szavazások

Mi legyen még?